Vívókönyv adatbázis Középkori német-magyar szótár Középkori német fordítási segédlet Fegyver és vívástechnikai szótár Fordítások, értelmezések:



visszavissza a főoldalra

Vívókönyv értelmezések, feldolgozások

Harcművészet
Rekonstrukció



Fiore dei Liberi - Flos Duellatorum

A bevezetőt írta: Kismartoni Péter

Fiore dei Liberi

Fiore dei Liberi (~1350-~1420):

A Fiore de' Liberi da Premariacco néven is ismert vívómester, aki Flos duellatorum című első olasz nyelven megjelent vívókönyv szerzője.

hElete:

Fiore dei Liberi a Velencei fennhatóság alá tartozó Friuliban született. Születési dátumát a művében leírt utalásból lehet kikövetkeztetni, mely szerint már 40 éve foglalkozik a kard forgatásának művészetével, amit fiatalon kezdett el tanulni. Halálának időpontját is csak becsülni tudjuk más feljegyzések, utalások alapján.

Tevékenysége:

Ismert vívómester hírében állt, ami saját korában nem volt ritka jelenség, hiszen számos ismert és híres vívómester (scharmitor) neve maradt fent a már a XIII. századtól Itáliában: 1259: Magistro Goffedro scharmitor; 1295 Magistro Arnoldo scharmitor, 1341 Magister Bitinellus scarmitor, Magistro Domenico Triesztből 1344 végül 1363 egy dokumentum Magistro Franceschino del fu Geto di Rodolfo Luccaból. Tehát Fiore nem volt sem az első sem az egyetlen vívómester, ezt ő is leírja, mesterei között megemlíti Giovannit, akit Suvenonak is neveznek, aki a tudományát Nicoló da Metz-től tanulta. Az olasz iskola első mesterének tekinthetjük, annak ellenére, hogy többen is ismertek a korból, de az ő vívókönyve maradt fent. Olyan hercegeket tanított, mint a mantovai, padovai, paviai és a ferrarai.

A Flos Duellatorum:

A harc virágai a leggyakrabban használt fordítási cím. Ez az olasz Fiore di battaglia elnevezésre utal, a latin Flos duellatorum a párbaj virágait jelenti, és jobban kifejezi a mű valódi tartalmát a nemesi kardforgatásról. III. Nicoló d'Este felkérésére 1409-ben írja meg könyvét. Híres művében a pusztakezes, tőrös küzdelem, a kardforgatás, a bot, a lándzsa és a polaxe használatának tudományát mutatja be, gyalogosan, lóháton, páncélban és páncél nélkül. Sajnos mára csak négy részleges másolata maradt fent az eredeti műnek. A könyveket a gyűjtemények neve alapján szokták megkülönböztetni. Az első az MS M.383 (vagy "Morgan"), amely a New Yorki-i Pierpoint Morgan Library tulajdona. A négy példány közül ez a legrövidebb, 19 lapból áll, olasz előszóval és rövid versekkel kísért ábrákkal. A második (a "Getty") szintén az Egyesült Államokban található, MS LUDWIG XV 13 jelzet alatt, a Los Angeles-i J. Paul Getty Museum gondozásában. 47 lapból áll, az előbb említett Morgan-féle kódexhez képest eltérő szerkezettel. A harmadik kézirat az úgynevezett Pisani-Dossi-féle, 35 lapos kódex, amely feltehetően a legközelebb áll az eredeti kézirat tartalmához (és ez képezi kutatásaink alapját is). A negyediket (egy tizenhetedik századi, Florius de Arte Luctandi című átirat, amely egyetlenként színes ábrákat tartalmaz) a párizsi Bibliotheque Nationale de France gyűjteményében őrzik MS LATIN 11269 jelzet alatt.

Fiore dei Liberi

A harc művészete:

Fiore dei Liberi mindig olyan közegben élt, ahol kamatoztathatta harcművészeti tudását, 1383-ban az udinei városi csapatok oldalán harcol a pápai haderők ellen, 1384-től az Udine városának fegyverzetét felügyelő elöljáró lett. Mint korában oly sokan, Fiore is folyamatosan tanította tudományát, és bérvívást is vállalt. Egy feljegyzés szerint a Padovai Galeazzot megsértette egy francia. Az itáliai mestert Fiore, míg a sértő felet a milánói Giangaleazzo képviselte. A küzdelemben a francia fél vesztett, de az itáliai bajnok megkímélte ellenfele életét.



A Pisani-Dossi-féle kódex

A Getty- és Florius-féle változatok párhuzamos ábrázolásaival

Bevezető:

Carta1a Carta1b
Carta2a Carta2b
Carta3a Carta3b

Puszta kéz, bastoncello:

Carta4a Carta4b
csak bejelentkezés után olvashatóCarta5a csak bejelentkezés után olvashatóCarta5b

Tőr:

Carta6a Carta6b
Carta7a Carta7b
Carta8a Carta8b
Carta9a Carta9b
Carta10a Carta10b
Carta11a Carta11b
Carta12a Carta12b

Egykezes kard:

          Carta12b
Carta13a csak bejelentkezés után olvashatóCarta13b
csak bejelentkezés után olvashatóCarta14a csak bejelentkezés után olvashatóCarta14b

Lándzsa és egyebek:

Carta15a Carta15b
Carta16a Carta16b


Bibliográfia:


Hibát találtam az oldalon,
vagy módosítási ötletem, javaslatom van!


bejelentkezés