| Vívókönyv adatbázis | Középkori német-magyar szótár | Középkori német fordítási segédlet | Fegyver és vívástechnikai szótár |
|
  |
Vívókönyv értelmezések, feldolgozások |
Harcművészet |
|
Fiore dei Liberi | Carta2b |
Eredeti kép:  | Átirat:
Az átirat Marco Rubboli és Luca Cesari munkája: Fiore dei Liberi - Flos Duellatorum, Manuale di arte del combattimento del XV secolo, il Cerchio, 2002 Fordítás: a kard játékához tartoznak, melyeket említek.Látunk aztán lándzsadöféseket, lándzsát lándzsa ellen lóháton, rövid lándzsát hosszú ellen és másokat, mint a kard használatát lándzsa ellen különféle módokon. Látni fogunk kardokat egymás ellen és kardcsapásokat, melyeket egyvalaki hajt végre másokon, a lóról történő fegyverhajítás különféle módjait, s ezek ellenszerét is. Azután látni fogunk különféle páncélos játékokat. Aztán látni fogunk olyat is, aki a lóról akarja ellenfelét a földre rántani. Látni fogjuk majd azt, hogyan kell a másik lovának zabláját meghúzni. Látni fogunk aztán egy koronás mestert vaddisznóölő lándzsával, és azt is, hogy amit a vadászlándzsával meg tud tenni, azt harci lándzsával, bottal és karddal is végre tudja hajtani, olyképpen, hogy a mester három lovassal száll szemben, akik közül az egyik előreszegezett lándzsát visel, a másik lándzsája pihenőállásban van, a harmadik pedig erre a mesterre hajítja lándzsáját, a mester pedig a játékait, melyekből kettő van, kellőképpen ismeri. Látunk aztán egy lovon ülő koronás mestert, aki lándzsájával egy másikat akar leszúrni, s a mondott mester lándzsájához egy kötél van kötve, aminek a másik vége a nyereghez van rögzítve, s ezzel a lándzsával ellenfelére kíván sújtani, vagy a nyakába hajítani, hogy aztán lerántsa amazt a lováról. Látunk majd egy koronás mester tőrrel a kezében, aki két kardforgató ellenféllel száll szembe egyenként és játékait is láthatjuk. Látunk aztán a kard győzelmét a tőr felett, amelyet a fentebb írtaknak megfelelően könnyen végrehajt. Látunk aztán csatabárdot, mely kelló óvatossággal és szorgalmatossággal forgattatik oly módon, hogy az ellenfél arcára sújtó első csapás után az ellenfél elveszíti látását ily módon, s nehezésre esik bármit is látnia ezután. Látunk továbbá egy koronás mestert, aki a fejszéjéhez csomózott kötelet ellenfele lábára csavarja, majd a fejszét meghúzva amazt a földre lerántja. Smindezeket a játékokat, melyeket fentebb megneveztem, írásban és képben egyaránt rögzítettem, hogy könnyen érthetőek legyenek. Én a fentebb említett Fior, dicsérem az én márki uramat, kinek a könyvet ajánlom, mert nincs e könyvhöz fogható, mivel nem találhat más oly mestereket, kik a könyvírásra képesek lennének, vagy azt valamennyire is becsülnék; s minthogy oly hosszú időt áldoztam e könyvre, nincs senki, aki bővebben, vagy jobban le tudná mindeme dolgokat írni, továbbáfél esztendőt töltöttem e könyv megírásával, s több fáradságot nem kívánok rá áldozni, mert megöregedtem. Isten őrködjön az Este-házból való Niccolo márki úr, Ferrara, Modena, Parma és Reggio városok urának lelke felett. A fordítás Fábián Gábor munkája |
|
Ugyanezen tanítások más művekben (vastagon kiemelve a párhuzamok):
Philippo Vadi | 1v |
Eredeti kép: | Átirat:
Az átirat Marco Rubboli és Luca Cesari munkája: Filippo Vadi, L'arte cavalleresca del combattimento, il Cerchio, 2005 Fordítás:
A fordítás Fábián Gábor munkája
|
e la spada che ben in faro mentione. Poy trouariti far punte de lança e una lança contra laltra a chauallo e una lança curta cum la longa e altri parti anchora spada contra lança per diuerssi modi. Poy trouariti de spada a spada e li ferieri de le spade luno homo contra laltro e tor de spada e butar da çhauallo per diuerssi modi el pro el contra.Anchora usederiti çoghi de braçe per diuerssi modi. Anchora uederiti uno che uole uno altra aterra cum tuto lo chauallo. Anchora uederiti uno che uole trare la brena de mane auno altro. Anchora uederiti uno magistro ape incoronato cum uno spedo in mane e quello che luy po far cum lo spedo poria far cum una lanza cum uno bastone e anchora cum una spada çoe che questo magistro speta iij da cauallo lo primo porta la lança soto mane lo segondo la porta arestada lo terzo uole butar sua lança contra de quello magistro lo qualle magistro sie suficiente de far soi çoghi che il segueno çoe duy çoghi. Poy trouariti uno magistro incoronado a cauallo cum una lança arestada che ua contra uno altro per far punte de lança lo qualle dicto magistro si ha una corda che ligada a la lança sua e entra la dicta corda entro la sella de lo suo chauallo laqual corda sie longa ben quatro braça o piu e cum questa lanza uole ferire lo compagno o butare la dicta lança a lo collo de lo compagno per strasinarlo da chauallo. Poy trouariti uno magistro incoronato cum una daga in mane che speta a uno a duy compagni cum spade contra luy e li uederiti soy çoghi. Poy usederiti partidi de spada contra daga che ben faro che se porano intendere liçeramente per le parole soprascripte çoe per la glosa. Poy trouariti una açça sole molto cautelosa e lauorada per modo che lo primo colpo che la fieri in lo uolto lo compagno subito receuudo lo colpo perde la uista per modo che sera grande briga che ueda zamay. Anchora uederiti uno magistro incoronato cum una açça in mane che abutada una corda con lo stropeduro de la sua açça che graue una libra o piu intorno le gambe a lo compagno tirando luy la sua açça çitara lo compagno in terra. E sopra tuti quisti çoghi desopra nominati serano facte le lor glose cum si facta declaratione che ben se porano intendere liçeramente. io predicto Fior prego el mio signor marchese che lo libro li sia arecomandado perche Voy non trouariti may uno parechio de questo pero che magistri no se trouaria che saueseno far si facti libri ne anchora intendere in lo libro pocho o niente et etiam per lo longo tempo che io sonto stato a farlo non sonto per fame piu nesuno de tanta quantita como e questo che per mia fede io li sonto sta meço anno a farlo si che io non uoio piu de queste brige per lo tempo uechio che me incalça. Dio guardi lo segnore MArchese Nichollo da este signore de la cita ferara de la cita de modena de la cita de parma e de la cita de reço.
endo in forze et sapere mi mosse per industria ad volere inparare piu arte e modi deigiegno de dicti acti et cose bellicose, come e guichare di spada de lanza di daga et azza. De le qual cose mediante lo aduito de summo idio ne o acquistato assai bona notitia e questo per pratica experientia e doctrina de molti maestri de varii e diversi paesi amaestrati e docti in perfectione in tale arte. Et per non minuire anzi volendo acrescere tal doctrina acioche per mia negligentia epsa non perisca per che da epsa non procede pocho alturio ne bataglie guerre, rixe e altri tumulti bellicosi: Immo dona agli omini instruiti e periti in tale materia uno prestantissimo e singulare subsidio. Ho proposto et statuido nella mente mia de compillare uno libretto concernente cosse le qualle sono piu oltra e piu prolixe de tale arte: depingendo in quello varia figure e ponendoli exempli diuersi per li quali qualunqua homo instructo in tal matteria possa usare nel so asaltare et nel so diffendere astucie calidita et auisi di piu ragione et manere. Adunque ciascuno di generoso animo uedera questa mia opereta ammi epsa si come uno gioello et texauro et recordansello ne lo intimo core, a cio che mai per modo
alcuno tale industria arte e dotrina non perven