Eredeti kép:  | Átirat:  ncipit liber duellandi et dimicandi et uocatur Flos duellatorum in armis sine rmis equester et pedester conpositus per me florium de liberis de cividato austrie aquilegensis diocesis quondam domini benedicti de nobilti prosapia liberorum natus.
FLORIUS foroiuliensis de liberis de ciuidato austrie aquilegensis diocesis, quondam domini benedicti progenitus, cunctis ludo armorum intendere uolentibus pedestribus sceu equitibus salutem in domino et optatorum prosperum euentum.
Cum a primordio iuuentutis appetitu naturali ad belicosos actus fuerim inclinatus, me monuit per processum etatis industria ad plurima huius artis ingenia capescenda, uelut ensis lancee dagardi nec minus brachii ludendi pedester vel equester:
quorum omnium deo dante plenariam notitiam sum adeptus expertorum magistrorum exemplis multifariis et doctrina ytalicorum ac alamanorum et maxime a magistro johane dicto suueno, qui fuit scholaris magistri Nicholai de toblem mexinensis diocesis, ac etiam a pluribus principibus ducibus marchionibus et comitibus et ab aliis innumerabilibus et diuerssis locis et prouinciis.
Jam uero declinante huius exercicii proposito, ne forte tantum milicie iochalle negligenter deperiret, quod equidem in gueris uel alio quolibet tumultu peritis uiris prestantissimum subsidium elargitur, disposui librum conponere prelibate artis utilliora concernentem, uarias in eo pingendo figuras et exemplo ponendo; quibus inuasionum modis defensionum ue pariter et astutiis uti possit inspesserit, armiger siue pugil.
Quicunque ergo generos animi hoc nostrum opus quoddam quasi thesaurum dilligat et recondat, ne quando inter rurales nullatenus propaletur: ipsos enim obtusi senssus et agilitati ineptos ac ut iumenta oneribus applicandos cellum generauit. Auapropter ab hoc preciso archano censeo reppellendo et per opositum ad ipsum comitandos reges duces principes et barones, ceteros denique curiales et alios habilies in duello iuxta illud: Imperatoriam mayestatem non sollum armis decoratam etc.
Nec quuisquis in volumine presenti falssam rem aut errorem non permisctum credat opositum; quoniam ambigua resecando, sollummodo uisa et a me probata et inuenta describuntur.
Incipiamus itaque intencionem nostram exponere cum omnipotentis auxilio, cuius nomen sit benedictum et collaudatum in seculla.
Amen.
Az átirat Marco Rubboli és Luca Cesari munkája: Fiore dei Liberi - Flos Duellatorum, Manuale di arte del combattimento del XV secolo, il Cerchio, 2002
Fordítás: Itt kezdődik a Csaták Virága című könyv a bajvívásról és a harcról vértezettel avagy anélkül, lóháton avagy gyalogszerrel, melyet én, a Cividale d'Austriából , az aquileiai egyházmegyéből származó Fiore dei Liberi, a nemes Liberi-házból való Benedetto fia állítottam össze.
Mindazokat, akik a gyalogszerrel vagy lóhátról való fegyverfogatást kívánják elsajátítani, a Friuli -beli, avagy Cividale d'Austriából, az aqulieiai egyházmegyéből való Fiore dei Liberi, Benedetto úr fia üdvözli az Úrban és törekvéseikhez legjobb sikereket kíván.
Minthogy kora ifjúságomtól kezdve természetes vágy fűtött a harci viadalok iránt, az évek során nagy szorgalommal sajátítottam el a karddal, lándzsával, tőrrel és puszta kézzel való, úgy gyalogosan mint lóháton folytatott harc művészetét.
Istennek hála, e tudást különböző tanítóktól, valamint itáliai és német mesterek leckéi során tanultam el, különösen a Suvenónak is nevezett Johann mestertől , aki a metzi Nicolas de Toblem tanítványa volt; és úgyszintén számos fejedelemtől, hercegtől, gróftól, és sok más férfiútól különféle helyeken és tartományokban.
És minekutána felhagytam e művészet gyakorlásával, azért, hogy e harci tudomány, mely oly nagy segítségére szolgál az emberek harcban való járatosságában és egyéb alkalmakkor, veszendőbe ne menjen, úgy döntöttem, hogy könyvet írok ezen művészet hasznosabb és kifinomultabb fogásairól, képekkel díszítve és példákat sorolva, miknek köszönhetően a fegyveres férfiú vagy a birkózó a támadásra avagy védekezésre szolgáló technikáknak és fogásoknak hasznát veheti.
Továbbá, bárki nemesember, aki a mi munkánkat tanulmányozza, óvja azt mint kincseit, nehogy a parasztok között, akiket a Menny a teherhordó állatok hasonlatosságára ostobának és csak a verítékes munkára foghatóság céljára teremtett, híre menjen. Ennekokáért hát tartsátok távol eme értékes és titkos tudományt tőlük és tárjátok királyok, hercegek, fejedelmek, bárók, valamint más udvari nemesemberek elé, akik a bajvíváshoz joggal bírnak, minthogy 'az uralkodói fenség nem csak a fegyverdíszből ered'.
Senki se gondolja, hogy eme könyvben hamis, avagy téves ismereteket találhat, merthogy a kétségeknek elébe vágva csakis oly fogásokat írtam le, melyeket én magam találtam ki, avagy láttam, avagy kipróbáltam.
Kezdjük hát a munkát a Mindenható segítségével, akinek Neve legyen áldott és dicsérjék azt mindörökkön örökké.
Ámen.
A fordítás Fábián Gábor munkája
Átirat:  lter prologus.
E mille quatrocento e noue a di X de lo mese de febraro fo principiada de mi fior furlano dei liberi de Ciuidal dostria che fo de meser benedetto de la casada dei liberi da premergiago aquesta glosa la qual tracta in facto de armiçar e de conbatere a corpo a corpo zoe lança açça spada e daga e abraçare a pe e a cauallo in arme e sença arme e daltre cosse che apartene ad armeçar. E de tute queste cosse noy faremo li remedij e li contrarij, si che un siguira laltro. E questa presente glosa recitera tuto nostro sauer e nostra intencione de tuto quello che noy auemo ueçudo de multi magistri e scholari e armeçaduri e duchi principi marchesi conti chaualieri e schuderi e de altri innumerabili homeni de diuersse prouincie e anchora cosse trouade da noy: anchora serano guardie de tute arme e zoghi e couerte e feride e prede e ligadure e roture e dislogadure de braçi e gambe e torsion e lesion e in li ochi piu perigolusi, segondo che lo maysterio de questa arte uolle; che male se po tener a mente sença libri e scriptura si longissima arte e non sera çamay nesun bon scholar sença libri guarda commo pora essere bon magistro che io predito fior u ueçudo mille chiamati magistri che non sono de tuti loro quatro boni scholari e de quilli quatro boni scholari non seriauno bon magistro. La qual supradita glosa e fata cum tuto lo nostro sauer sopra uno libro isturiado de figure depento sopra lo qualle andarano aqueste glose e rubiche de numero in numero. E le dicte figure dipente serano diuisade cum zo sia cossa che li magistri che començano lor coghi portarano per insegna una corona doro in testa e li lor scholari che siguirano lor çoghi portarano una lista doro soto el zenochio e li magistri che serano contrarij de li altri magistri hauerano corona doro in testa e diuisa doro soto lo zenochio e sopra ogni çogho la sua glosa laqual sopradicta glosa e anchora Lo libro istoriado de figure dipento e fato appeticione de lo Illustro et Excelso Meser Nicholo Signor Marchese dela cita de ferara e de la cita de modena e de parma e de reço citade. In laqual glosa parlaremo cum tuto nostro sauer. E prima diremo de abraçar ape e poy de li altre cosse de armiçar segondo che uoy uederiti dipento e ordenatoper lo dicto fior. E si començaremo a lo abraçar al nome de dio e de meser sant çorço bon chaualier. Lo abraçar uole vij cosse zoe forteça presteça de pie e de braci e prese auantaçade e roture e ligadure e percusion e lesion segondo che uoy vederiti in le figure dipente e masimamente in çoghi che se guadagnano le prese zaschun cum suo sauer e cum sua malitia. Che zoghi che se piglia de concordia, le prese se fa damore e non da ira. E sopra larte de la braçar che se fa a guadagnar le prese tal uolta se fa da ira e alguna uolta per la uita e sono prese e zoghi che non se po çugar. E sopra quello tractaremo li çoghi auantaçadi e piu forti e quilli che piu besognano in arme che sença per piu deffesa de lo homo e piu segurtade e faremo si che leçeramente se porano intendere per le parole scripte e per le figure dipente. E principiamo prima de abraçar ape aguadagnar le prese e anchora prese facte de concordia. Poy serano iiij magistri incoronadi che serano magistri de la daga e de larte che apertene a la daga. Poy trouariti iiij cum septe spade adosso che ano a significar li vij colpi de spada. Poy trouariti uno magistro contra iii scolari che fa elzogho de la spada duna mane sença bucolero. Poy trouariti uno cum uno bastone et cum una daga che magistro che fa contra uno che ha la lança. Poy trouariti uno altro magistro cum duy bastuni e cum una daga contra une che ha una lança. Poy trouariti le guardie de la lança che sono vi magistri li primi iij magistri çogano de parte dritam li altri tri che segueno zogano de parte stancha. Poy trouariti duy re cum due spade che spetano che illi sia lançade lançe e spade e spetano le proprie guardie che se deno aspetar. Poy trouariti duy per duy modi como se po desferar uno che sia infera como una lança. Poy trouariti uno homo cum septe spade adosso cum iiij figure intornoe si se pora uedere to che a asignificar le dicte figure e le dicte spade. Poy trouariti vj magistri incoronadi cum vj spade e uno non porta la spada cha fa laltro uederiti per che rasone una e diuisa da laltra. Poy uederiti xij magistri incoronadi uno dredo altro li quali magistri stano in le guardie de la spada. Poy trouariti duy magistri incrosadi che comença uno ferire de çogho largo in la golla del compagno. Poy trouariti duy altri magistri incoronadi che hano tri zoghi de zogho largo. Poy trouariti uno altro magistro incoronado che ha dodexe scolari che fano soy zoghi e lo primo zogho sie lo colpo de lo uilano. Poy dredo de quisti xij zoghi trouariti uno contrario che mete de la punta in lo uolto a lo compagno. Poy trouariti ij magistri incoronadi che sono incrosadi a meça spada li quali magistri pono far tuti li zoghi che segueno dredo infino che non se troua uno altro re a cussi pono far uno de quilli magistri aquilli zoghi luno como laltro segondo che luno ha piu presteça de laltro saluo che tra quisti zoghide quisti duy magistri incrosadi trouariti v magistri contrarij de li dicti duy magistri incrosadi che fano contra lor zoghi stricti e maximamente contra çascadun tor de spada e ualeno piu in arme che sença ben che sono boni in una arte e in laltra zoe in arme e sença. Poy trouariti uno magistro incoronado che incrosado cum uno altro de parte riuerssa; e li dredo serano soy duy çoghi. Poy trouariti quatro scolari che fano quatro tor de spada e li finisse la cogho de la spada a due mane. Poy trouariti vj magistri incoronadi armati cum spade in mano li qualli magistri stano in lor gaurdie e una contra laltra per uegner a le prese ali zoghi che segueno li quali zoghi sono x. Poy trouariti quatro magistri cum iiij aççe in guardia e una guardia contra laltra li qualli magistri pono far cinque zoghi ed altri zoghi che sono lo çogho
Az átirat az Exiles Fiore projektjének munkája
Fordítás: Másik előszó
Az ezernégyszázkilencedik év február havának tizedik napján én, a friuli, Cividale d'Austriából származó Fiore dei Liberi, a premergiagói Liberi-házból való Benedetto úr fia elkezdem e munkát, mely a test test elleni, valamint fegyveres küzdelemről szól, lándzsával, csatabárddal, karddal és tőrrel és az abrazaréval, gyalogszerrel avagy lovon, páncélban avagy anélkül, és minden egyéb dologról, amely a fegyveres küzdelemhez tartozik. És mindeme dolgokból megmutatjuk a Megoldást és az Ellentechnikát, hogy egyik kövesse a másikat. És e munkában elébed tárom mindama tudásomat és törekvésemet, melyeket számos mestertől és tanítványtól, harcosoktól és hercegektől, fejedelmektől, márkiktól, grófoktól, lovagoktól és más nemesuraktól, és messzi földekről származó számtalan más férfiútól eltanultunk és néhány olyat is, melyre a magam fejéből jutottam: azaz a megragadásokat és szorításokat minden fegyvernemben, a játékokat, a hárításokat, a kötéseket, a karok és a lábak törését és ficamítását, a csavarásokat és sebokozásokat a legveszedelmesebb pontokon, ahogy e művészet mestere kívánja; mivelhogy bajosan emlékezhetne ezekre könyvek és írások nélkül, minthogy ez egy szerteágazó művészet és még egy tanítvány sem lehet könyv nélkül, nemhogy valaki, aki kiváló mesterré akar lenni; én, a mondott Fior pedig láttam ezreket, akik magukat mesternek mondják, és ezek között nem akadt négy, aki jó tanítvány lett volna, és egy sem, aki jó mester lett volna. S a fentiek magyarázatára minden tudásunkat belefoglalván e könyvbe, melyet rajzokkal láttunk el, s amelyek sorra-rendre vörössel megrajzolva következnek ezen írás után. S a mondott ábrákat ekképpen szerkesztettük meg: a mesterrel, aki a játékot kezdi, s aki mindig arany koronát visel a fején, míg a tanítványokat, akik a játékot követik, arany szalagot hordanak a térdük alatt; azok a mesterek pedig, akik más mesterek ellentechnikáit követik, arany koronát hordanak, s a térdük alatt arany szalagot viselnek; s minden játék fölött ott van a hozzá tartozó írás, mely említett írásokat s ábrákat a hírneves és kiváló Niccoló úr, Ferrara városának, Modena és Parma városainak, valamint más városoknak uralkodó hercege kérésére készítettünk. Ezen értekezésben tudásunk teljességét mutuajuk meg. Előszür pedig a gyalogos abrazaréról beszélünk, s aztán a különféle fegyverekkel vívott harcról, ahogy a mondott Fior azt leírta és elrendezte. És az abrazaréval kezdünk Isten és Szent György lovag úr nevében. Az abrazare hét dolgot követel meg, úgymint erőt, a láb és a karok fürgeségét, a kedvező fogásokat, töréseket és szorításokat, ütéseket és sebokozásokat, amelyeket később látsz majd az ábrákon, különösképp azon játékoknál, amelyek a presát tudásukkal és ártó mivoltukkal elnyerik. Mert a megegyezésből folytatott játékban a fogásokat szeretettel alkalmazzák, s nem szítanak általa haragot. Az abrazare fenti művészetében, amelyben a presa elnyerésére törekszünk, sokszor haragból, máskor pedig az életünkért viaskodunk, s e presákat nem lehet szívélyességgel gyakorolni, s gyakorlásuk emellett veszélyes is. S mindezeken felül az előnyös és erősebb játékokat, amelyeket a harcolók védelmére és biztonságára jobb páncélban művelni, a leírt szavakkal és ábrákkal együtt kezeljük. Először pedig a gyalogos abarazaréval kezdünk a presák elnyerésére és a barátságos viadalok presáit illetően. Négy koronás mester következik, akik a tőr mesterei és a művészeté, amely a tőrrel kapcsolatos. Látunk majd négyet hét karddal a hátuk mögött, ami a kard hét csapását jelzi. Látni fogunk egy mester három tanítvány ellen, akik az egykezes kard játékát játsszák ökölpajzs nélkül. Látunk majd egyet bottal és tőrrel, és ez a mester az, aki a lándzsás elleni technikát alkalmazza. Látni fogunk egy másik mestert két bottal és egy tőrrel, aki a lándzsás elleni technikát alkalmazza. Látni fogjuk a lándzsa alapállásait, ami hat mester; az első három a jobb oldalt ismeri, a másik három pedig a bal oldal játékait. Látunk majd két királyt két karddal, s bennük a különleges az, hogy lánydzsát és kardot hajítanak rájuk, s emiatt különleges az alapállásuk. Látunk majd kettőt, akik kétféle módon sebzik meg a rájuk törő lándzsást. Találunk majd egy embert hét karddal, s körülötte négy rajzzal; s ami itt fontos, azok a mondott rajzok és a mondott kardok. Látunk majd hat koronás mestert hat karddal és egyikük nem kardot hordoz, mint a többi, s emiatt a többiektől emez elkülönül. Látunk majd tizenkét koronás mestert egymás után, akik a kard állásaiban állnak. Látunk majd két mestert akik széles játékban támadnak a másik torkára. Látunk majd két másik koronás mestert, akik a széles játék három játékát mutatják. Látunk majd egy másik koronás mestert, akinek tizenkét tanítványa van, akik az ő játékait játsszák, és az első játék a colpo del villano. E tizenkét játék után látunk egy ellentechnikát, amelynek során a hegyet az ellenfél arcába tolják. Látunk két koronás mestert, kiknek kardjai a penge felénél találkoznak és e mesterek képesek mindazon játékokra, amelyek ezután következnek addig, ahol már nem látjuk a királyt, s ahol ezen mesterek egyike végzi e játékokat, vagy épp a másik, amelyik fürgébbnek bizonyul, és biztonságban tudatja magát, aki e két mester játékaiban jártas, s akikhez csatlakozik öt ellentechnika mestere, akik a mondott kér kardot keresztező mesterrel szállnak szembe, s akik játékaikat közelről végzik, s mindenekfelett e fogások révén elragadjuk a kardot, s imígyen hasznosabbak páncélban, mint anélkül. Látunk majd egy koronás mestert, aki ellenfelével a másik oldalon keresztezi pengéjét; s utána az ő két játéka következik. Látunk majd egy koronás mestert, aki ellentechnikát hajt végre. Látunk majd egy mestert, akia másikat a karjai alatt ragadja meg, hogy amazt kardjával együtt a földre döntse. Látunk majd négy tanítványt, akik négy lefegyverzést mutatnakbe és ezzel érnek véget a kétkezes kard játékai. Látunk majd hat koronás-páncélos mestert karddal a kezükben, ezek a mesterek alapállásaikban láthatók és a velük szemben állóval szállnak harcba, hogy aztán következzen a lefogás a következő játékokban, s ezen játékok száma tíz. Látunk majd négy mestert a poleaxe négy alapállásában, ezek a mesterek öt játékot ismernek, s más játékokat is, amelyek a
A fordítás Fábián Gábor munkája
|
