Schola Artis Gladii et Armorum

Vívókönyv értelmezések, feldolgozások

Harcművészet
Rekonstrukció

MS3227a

22v

Eredeti kép:

A kép megtekintéséhez be kell jelentkezned

Átirat:

as als aristotyles spricht in lib° pyarmenias
Oppo~ita iuxta se po~ita m~g~ elucescu~t vel op-
po~ita opposit~ cui aut° Swach weder stark
herte weder weich et eqt° Dene solde stark
weder stark syn zo gesigt allemal der sterker
dorvm get lichtnawer fechte~ noch recht° vnd
worhaftiger ku~st dar das ey~ swacher mit
syn° ku~st vnd list als schire gesigt mit als
ey~ starker mit syn° sterke worvm were and°s
ku~st Dorvem fecht° lere wol füle~ als licht-
nawer spricht das fülen lere Indes daz wort
sneidet sere den wen du eyme am swte bist
vnd fülest nü wol ab ien° swach ader stark
am sw°te ist Indes ader dy weile zo magstu
dene wol trachte~ vnd wisse~ was du salt
key~ im tue~ noch deser vorgesproche~ lere vnd
ku~st wen her mag sich io mit nichte abe
czihe~ vom sw°te ane schade~ Den lichtnawer
spricht slach das her snabe wer sich vör dir
czewt abe Tu noch deser lere zo vestestu wol
alzo das du io den Vorslag habest vnd gewi-
nest vnd als balde als du den tuest zo tu dene
dornoch in eyme rawsche inmediate an vnderloz
den nochslag das ist den and°n den dritte~ ader
den vierden slag haw aber stich das io iener
nicht czu slage kome kömstu de~ mit im an daz
sw°t zo bis sicher an dem fulen vnd tu als vor
geschrebn ist wen dis ist d° gru~t des fechte~s
das ey~ man vm~erm° in motu ist vnd nicht veyert
vnd kömpt is dene an das fulen zo tu ut sup~ ptuit
Vnd was du treibest vnd beginest zo habe io
moße vnd li~pf als ab du im den Vorslag
gewinest zo tu in nicht zo gehelich vnd zo
dich swinde das du nicht dene mogst irholen
des nochslags Dorvem spricht lichtnaw° Dor-
of dich zoße alle dink habn limpf vnd moße
vnd daz selbe vornym och vo den schreten vnd von
allen and°n stöcke vnd gesetze des fechtens etc

Az átirat Dierk Hagedorn (Hammaborg Historischer Schwertkampf) munkája. Az átiratot Dierk engedélyével közöljük.

Fordítás:

...mint Aristotyles (Arisztotelész) is mondja a Peryarmenias (Peri Hermanias) című könyvben: "Ellenállással találkozva a bölcs vagy áttöri azt, vagy enged neki" (latin). Gyenge az erős ellen, kemény a puha ellen, és fordítva. Mert ha erős feszül erősnek, mindig az erősebbik győz. Ezért igaz Lichtnawer művészete, és ezért van jogosultsága, hiszen egy gyenge ezt alkalmazva könnyebben nyer, mint egy erős aki csupán az erejére támaszkodik. Mert hát mire lenne jó egyébként a művészet? Ezért, harcos, tanuld meg jól a Fülen-t, ahogy Lichtnawer mondja: "tanuld meg a Fülent hát, Indes - e szó élesen vág." Így, amikor a másik kardján vagy és érzed, hogy gyenge vagy erős, Indes (azonnal) cselekedned kell, és az előbb elmagyarázott művészet alapján tudnod kell, mit tégy. Így nem fogja tudni sérülés nélkül elhagyni a kötést, ahogy Lichtenawer mondja, "amint megmozdul csapj, amint kötést elhagy." Item, e tanítás alapján tudni fogod, hogy hogyan nyerd meg a Vorslag-ot, és amint ez sikerült, olyan gyorsan, ahogy csak tudod, azonnal sebesen rögtön utána a Nochslag-ot, azaz a következő, majd harmadik, negyedik támadást, légyen az vágás, vagy szúrás, hogy ő maga ne tudjon támadáshoz jutni. Amint a kardok találkoznak, légy biztos a Fülen-ben, és cselekedj ezen írás szerint. Mivel a vívás alapja, hogy az ember legyen mindig mozgásban, ne álljon le soha, és a Fülen, ahogy fent írva vagyon. És bármit teszel, vagy kezdesz, annak mindig légyen mértéke, és amint a Vorslag-ot megnyerted, ne lassulj le, hogy a Nochslag-ot már ne tudd elérni. Erről beszél Lichtnawer, amikor azt mondja, "Jegyezd meg jól nagyon, mindennek hossza és mértéke vagyon". És ez vonatkozik a lépésre, és a vívás minden más technikájára és törvényére is.

A fordítás Erényi Gábor munkája.

Ugyanezen tanítások más művekben (vastagon kiemelve a párhuzamok):

Sigmund Ringeck: Mscr. Dresden C 487